Küzdelem mindenek felett!

Elég!

Minden rosszból, fájdalomból, tehetetlenségből, aggodalomból! Elég most és mindörökké, elég!Félve várom, mit várom, nem akarom és utálom a hétvégéket! Hónapok óta ugyanúgy zajlik minden és nem csak a szokásos főzök, mosok, takarítokra, hanem lelki tényezőkre is gondolok! Egyre nehezebben viselem ami történik velem, szeretteimmel, mint mindenki mással a saját életterükön! Kavarognak a gondolataim, keresem a hibáim, kérdéseket teszek fel magamnak és az égieknek, hol rontottam el, mit csináltam rosszul és miértek halmazai zavarják elmém! Nem, én nem akartam, sőt féltem is, hogy hibák sorát elkövetve meg kell fizetni vélt vagy valós , gondolatban  és fizikálisan megtett vagy épp elmulasztott tetteimért!!!

Én csak egy szerető családot akartam, “normál” megélhetést, biztonságot, élményeket és érzéseket, miket együtt élhetünk meg és át a gyermekeinkkel, amikre évekkel később hálásan és örömmel emlékezünk, felidézünk! Tanulni akartam szüleim sorsából, kikerülni a rossz döntéseket, saját bőrömön tapasztalva máshogyan tenni ezt vagy azt! Van, ami sikerült vagy csak eddig megúsztam, ám helyettük kaptam másabb, fájdalmasabb, rosszabb élményeket! Nyilván az évek múlásával bölcsebbé, óvatosabbá és felelősségteljesebbé váltam, mire megértem minderre mint a jó bor, már sok minden elszállt mellettem, s kijutott a rosszból! Azt gondoltam a sors ezt mérte rám, s joggal mert vagy vállaltam e világi küldetésben vagy valaki így döntött róla és felettem, amúgy is minden okkal történik velem, csak épp tudattalan értelmemben!

A Mindenható gondoskodik róla, hogy próba tételekből nehogy kifogyjak és teszteli terhelésem, mint szívműködésem az orvosom! Félek, mindig is féltem a haláltól, hogy mikor jön el és mennyire fájdalmas! Állandó rettegés a gyermekeim élete, az egyedüllét, magány, betegségek szaporodása és egészségem romlása, tehetetlenség, megélhetés a jövőt tekintve és van e, lesz e kiút belőle miatt! Szorongás, pánik, depresszió, amivel egyre többen küzdenek! A vírus okozta félelem, munkahely elvesztése, hitelek fizetése, maszk viselése, szigorú intézkedések, megszorítások, eltávolodás, gyűlölet, pánikkeltés, düh és elkeseredés, politikai ellentétek, pénz, vita és érdek a világi nagyhatalmak és országok nagyjai között felemésztik erőnk és hitünk!!! A negatív információk tömkelege, hazugságok áradata mérgezi amúgy is gyenge immunrendszerünk, a tudatalatti befolyásolása, értelmünk és érzéseink becsapása nagy segítségére van a vírus okozta járványnak, de hisz ez a célja és érdeke annak a pár százaléknyi tehetős és befolyásos kimondhatatlanul gazdag, világuralmi elitnek, kik döntenek országok, népek és életek felett! Hagyom is a politikát és az ebből adódó embert megtörő, halált idéző témát, legyen az ítélkezés és bírálat Isten dolga, s ne a miénk!

Elbuktam, térdre rogytam ezelőtt is, egyszer fent amikor pörgök ezerrel, sütök végeláthatatlanul, mosolygok az emberekre és segítve őket kedves vagyok!  Egyszer lent, ahonnan nehéz vissza jönni, önsajnálat, vádaskodás és nem akarok élni tovább, de felálltam, mert muszáj, hisz van kiért!! Bipuláris és major depresszió társul az ikrek jegy kettősségével bennem, s küzdök önmagammal! Sírós hangulatomban  Havai Balázs Szülőföldem művére írni kezdek mint mindig, s ömlenek belőlem a panaszok, míg a Youtube úgy folytatja Deny: Apám emlékére című dalával ezzel is feltépve édesapám és édesanyám halála miatti lelki sebeket, miken változtatni már soha nem lehet!

Mostanság sűrűn elesek, s felállnom egyre nehezebb! Gondoltam új év, új szokások, szembenézek a félelmeimmel, s változtatok! Én aki és ahogy vagyok, tanulatlan kis senki, egyesek által és magam említve “hülye” vagy épp bátor és példamutató, angol nyelvtanfolyamra járok! Az embereket, munkát és élethelyzeteket más szemszögből látva okulok és azokhoz másképp állok! Mégis padlót fogok minden hétvégén, újra és újra! Nem akarom, nem bírom tovább cipelni ezeket a terheket, belefáradtam az eddig ismeretlen élethelyzetek okozta változásokba, nem akarom és tudom elfogadni ami és ahogy történik velünk, összeomlott eddigi megszokott, üres, szürke, egyhangú és társas magányos életem!! Az idő begyógyítja a sebeket, de nem mindegyiket, hisz vannak olyanok, amikkel együtt kell élnünk örökre! Harcoltam, kértem, követeltem szépen és csúnyán, halkan és hangosan magamra maradva hasztalan! Elmondtam évekig, hogy mi bánt, mit szeretnék, kértem és óvtam, figyelmeztettem és hittem, csalódtam és sajnáltam, beszéljünk, legyenek céljaink, kössünk kompromisszumot, kérjünk segítséget, de csak a majd és ígéretek földjén jártam! Nincs tovább, el kell engedni ami nem megy és fájdalommal jár, nem akarok küzdeni tovább, megtettem minden tőlem telhetőt, de családunkat ért magunk vagy mások által okozott élethelyzetek, körülmények és következmények, a féltés és aggódás elvették minden erőm fizikai és lelki szintem egyaránt! Csak magamat okolhatom mindenért, hiába szerető és rendes  ember jutott társamul, hiába neveltünk példamutató családot, a sors sok mindenben nem támogatott s fricskát mutatott!  Támogatásra szorulok, elengedtem a kormányt, irányítani már vagy most nem akarok, de a fedélzeten maradok!

Életünk hajójának építésében, fenntartásában, irányításában  mindannyian részt vettünk és bár voltak pillanatok, amikor mentőövet igényeltem, s ugrani készültem, de a kapitányt és a legénységet soha el nem hagyom, ám kormányzási felelősségem rájuk átruházom! Tanulják meg a leckét, találjanak célt, tartsák az irányt és érezzék a felelősséget a tetteikért, álljanak ki egymásért, segítsék és szeressék az arra rászorulót és tegyenek meg mindent a hajón lévő állandó és alkalmi utasokért!!!

Kormányzói munkám során túlterhelt karjaim ölelésre szánom családom körül, hitem erősítem magamban és az Úrban, hogy megsegít és ígérem, tudom, hogy most is felállok, leporolom magamról a szenvedést és megmutatom a világnak, hogy újra kezdeni mindig van remény!!!! Igen, most idő kell, nem kevés, még dolgozik az önsajnálat, fáradt vagyok és kimerült, de eljő a napfény, az égbolt kiderül és Léna unokám, a fiaim, férjem és családtagok, barátok mind adnak erőt, hogy újat, szebbet és jobbat élhessek meg, mint eddig! Akarom és kész!!!!! Ennyi az egész!!!

 

 

 

Vissza az előző oldalra