Pro és kontra!

Élet és halál, egészség-betegség, vidámság-szomorúság, szegénység-gazdagság, földi lét-mennyország! Minden érzésnek, helyzetnek vannak különféle, úgymond ellentétes oldalai, szép és jó stb, ahogy gondoljuk épp vagy értelmezzük!

A mai napot pizsamában, ágyban töltöttem, na nem mintha nem lettek volna terveim a hétvégét illetően! Ám ember tervez, Isten végez és ez mára is érvényes! Ebben a helyzetben két alvás között volt időm gondolkozni, elmélázni életről-halálról,egészségről, ami időközben saját és másik által elkövetett hibákból megteremtődött, évről évre rosszabbodik és ez nekem nagyon nem tetszik! 😥 A család és ismerősök, akik olvassák írásaimat, tudják ezzel én mind rendelkezem és hol jobban, hol rosszabbul viselem! Igen, mostanában túl feszítettem a húrt, fizikai terhelhetőségem és bizony ez megbosszulja magát! 😥 Tudtam én ezt akkor is, mikor úgymond túlvállaltam magam, de azt hittem pozitív gondolkodással kivédhetem következményeit és megúszom! Úgy látszik, nem így történt vagyis inkább érzem, mint látom, de ez nem változtat a tényeken! Igen, elvagyok keseredve, mert fájdalmak gyötörnek, egyre jobban és hosszabb ideig, váratlanul és másképp! 😒 Magamban mindig azt várom és próbálok érte tenni, hogy jobb legyen, ne fájjon annyira, próbálom azt gondolni, hogy jól vagyok, egészséges vagyok,de annyira nehéz ezt az aggyal elhitetni, miközben érzem a fájdalmat. Ha megkérdezik, hogy vagy, hiába mondom köszönöm, jól, hisz az ész hazugsággal vádol! Ha kimondom, jól és gondolatban teszem hozzá, nem jól, mert itt fáj stb, akkor úgyis a negatív gondolat győz és megint ott vagyok ahol voltam egykor.
Hogyan kell tudatosan és folyamatosan pozitívan gondolkodni, érezni, hogy jó legyen? Mindenben meglátni a jót, levonni a tanulságot és csak magamnak megfelelni! Van értelme így az életnek? Igen, hisz vannak nálam sokkal betegebb emberek! Miért kell érezni a fájdalmat és évek óta folyamatos, egyre intenzívebb formában?? A test a fájdalommal jelez, hogy valami nincs rendben, nem értem és veszem észre az okokat vagy teszek ellene! Miért nem veszem észre és teszek ellene? Azért, mert gyáva vagyok megtenni és lépni, holott évekkel ezelőtt meg kellett volna tenni! Mire várok? Nem tudom, talán, hogy az élet megoldja minden gondom! Hazugság és hülyeség, tudom! Olyan ez, nem mint a mesében, csak a valóságban, hogy a megszokás, biztonság, gyávaság versengenek a változás, fejlődés és tapasztalás lehetőségével! Tudom, hogy mást kéne csinálni, de tanácstalan vagyok, mihez kezdjek betegen, végzettség nélkül? Itthon tengődni egy eldugott kis faluban, semmit csinálni és vegetálni az állam által előírt mindössze 28250 ft-ből,ami már a felemelt rehabos járadék? NEM! Ezt tudom, de akkor mit és hol? Én még nem tudom elképzelni és nem akarok itthon karba tett kézzel ülni, a tv előtt punnyadni, a neten lógni, néha főzni és takarítani, nyaranta a kertben görnyedni a téli betevőkért,senkivel nem beszélni, beszűkült látókörrel a faluból ki se lépni és várni a megváltó halált! Mezőgyán nem a lehetőségek hazája, el is járhatok máshova, mint teszem ezt évek óta, de az ezzel járó kellemetlenséget és fáradtságot csak azt tudja, aki évekig bejárt városba dolgozni. Késnek, lerobbannak és hidegek a buszok, egyre többször és a munkahelyen az emberfia magyarázkodni kényszerül, arról nem is beszélve, hogy Gyulára egy óra az út! Szerintetek valakit érdekel ez a munkahelyen? Hogy beteg emberként, napi két órát buszozok egyre rosszabb utakon és körülmények között azért a négy órás munkáért? Szóval a körülmények! Megvagyok lőve és van választási lehetőségem! Én még élni akarok, dolgozni, tenni a közösségért, emberekért, átélni és megtapasztalni lehetőségeket, tanulni belőlük és fejlődni általuk!! Vagy beletörődök, hogy a kedves anyós 32 évvel ezelőtti közreműködésével megvásárolt kis házban, a férjem által imádott kis szülőfalujában munka nélkül leépülve fizikailag, lelkileg, mentálisan, betegen tengetem értelmetlen napjaim a kutyával és macskával megvitatva gondjaim, hisz nincs akivel megbeszélhetném a szomszédi és családi viszonyok miatt, vagy felülök a buszra, már ha megérkezik vagy útközben nem robban le és zötyögök egy órát, hogy alkalmanként 3-4 óra múlva visszafelé megtegyem ugyanezt és hurrá van munkám Gyulán! Itt aztán vannak emberek, kedvesen köszönnek előre, hogylétem felől érdeklődnek, mosolyogva intenek, a kórházban még megismernek, segítenek, a postán jó hétvégét kívánnak, a pékségben tudják, hogy fitness croassant veszek vagy nosztalgia kiflit, de csak egyet, hisz vésztartaléknak elég lesz! A busz pályaudvari százasban az unokámról érdeklődnek, a Rossmanban ismerősként köszöntenek, és nekem erre szükségem van! Igen, hogy tudják ki vagyok, rendes, szorgalmas, megbízható,kedves és segítőkész bárkivel, bárhol! Talán ezt sokan nem értik meg, hisz a városi embernek is unalmas lehet az élete a megszokott környezetében és falun jobban élve, de a falusinak is lehet szüksége pörgésre, lehetőségre, nemcsak kihalt környékre, ahol semmi esélye se munkának, se létnek!

Jövő héten tiszteletem teszem a pszichiáteremnél, nekem az is van, mint a filmekben és mivel tavaly áprilisban találkoztunk, azon tűnődtem, hogy mit mondjak neki, hisz valamit írnia kell arra a papírra, amit majd vinnem kell a bizottságra a kijelölt időpontban és nemrég még oly pozitív voltam. Nos, lesz témám, úgy érzem! Akkoriban az okozott gondot, hogy nem találtam munkát, a régit betegségeim miatt nem bírtam, a férjem nyugdíjazását én is nehezen éltem meg stb,. Azóta szerencsére van munkám, de milyen áron, a férjem itthonlétét és a nyugdíjas élet általa megélt napjait, beletörődését és érdektelenségét nem tudom megérteni és elfogadni, a célok és tennivalók hiánya a részéről, a korkülönbség okozta életfelfogás miatti nézeteltérések, családi érdektelenség, betegségeim gyarapodása, kilátástalanság, emberekben való csalódás,társas magány és sorolhatnám reggelig! 🤔
Életunt, tanácstalan, kétségbeesett, szomorú, depis vagyok,de nagyon! Elegem van a fájdalomból, csak egy napot kérnék nélküle, hogy tudjam, emlékezzem rá, milyen volt talán előtte az életem! Szeretnék pár napot a családommal tölteni egy nyaralás alkalmával, szeretném őket és magunkat anyagi biztonságban tudni, szeretnék egy kicsi lakást Gyulán, ahol élhetnék munka közelben, egy piros kis autót amivel meglátogathatnám hetente a szülőfalujában ragadt férjem, ki változásra képtelen! Szeretnék egészségesen, boldogan, szeretetben és bőségben élni, a pozitív ellentétben, miben éppen részen van!

Vissza az előző oldalra